2012. december 17., hétfő

Híres magyar borok: a Tokaji Aszútól az Egri bikavérig

A magyar bor kiváló minőségű szőlőjének köszönhetően mindig messze földön híres volt. 6 nagy borrégióban 22 borvidék található hazánkban Villánytól Badacsonyon át Tokajig.






Milyen borok is vannak?


Asztali bor az osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból származó, min. 13 tömegszázalék természetes eredetű szőlőből származó, cukrot tartalmazó ital. Min. 9% a tényleges alkoholtartalma. Az asztali borok általában a síkvidéki telepítésű borszőlőből készített különösebb fajta- és tájjelleg nélküli tömegborok. Ilyen pl. a Pincemester, az Asztali vörös, a Kadét fehér vagy Lőrinc barát bora. 

Tájbornak nevezhető az olyan szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor, mely az adott földrajzi egység terméséből származik. Teljesen a meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. A tájborok az asztali kategória legjobbjai, egyedi borok, melyek garantálják a minőséget a feltüntetett termőhelyről. Fajtái pl. az Alföldi kékfrankos, a Duna melléki chardonnay, a Balaton-melléki Irsai Olivér, az Észak-dunántúli zöld veltelini, a Dél-dunántúli zweigelt vagy a Felső-magyarországi hárslevelű. 

A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetén a szőlőtermés min. 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. A termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítési módra vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz. A származásában és minőségében 100%-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell felelnie az elnevezésnek és a jelölésnek. A körzet, település és dűlő nevei csak borvidék és borvidéki régió nevével együtt jelölhető a bor címkéjén. 

Védett eredetű bor olyan meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely termelői kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. A védett eredetű bor földrajzi eredete egyedileg a borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre határolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg szabályozott. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni nem szabad. Értékesíteni csak a szüretet követő év augusztus 20-ától lehet. Védett eredetű bornak számítanak a tokaji borkülönlegességek, az egri borvidéken a Debrői hárslevelű és az Egri bikavér, a Kunsági borvidéken az Izsáki Arany Sárfehér, a Nagy-Somlói borvidéken a Somlói furmint, a Hárslevelű, a Juhfark és az Olaszrizling.

A tokaji bor Vinum Tokajense Passum néven az 1800-as évek végén már a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepelt.


Tokaji borkülönlegességek


A tokaji borkülönlegességek védett eredetű borok. A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet megjelöléssel rendelkező borok. Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek, melyek készítési módjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak.


Gyümölcsborok világa


A magyar bortörvény szerint a bor a szőlő gyümölcséből, erjesztés útján készült ital. A más gyümölcsökből, de szintén erjesztéssel és cukor hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezik. A gyümölcsbor egyféle gyümölcsből készülő borital, amelyeknek nevében a gyümölcsöt is megnevezik. pl. almabor, málnabor, meggybor, ribizlibor stb. A gyümölcsbor annyiban különbözik a gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott cukorból alkohol lesz. A gyümölcs íze és zamata csak kis mértékben csökken. Ugyanakkor a vitamintartalma egyes esetekben a szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet.

A 19. század második felére tehető a gyümölcsbor készítésének fellendülése. A termék megnevezésének a felhasznált gyümölcs nevét, a „bor” szót és a cukortartalomnak megfelelően a „száraz”, „félszáraz”, „félédes” vagy „édes” szavak egyikét kell tartalmaznia. Ha az alap gyümölcsléhez 10%-nál több másik gyümölcslevet adnak (pl. a kívánt szín elérése miatt), a gyümölcs neve helyett a „vegyes” szót kell feltüntetni.




Magyarország legfontosabb borszőlőfajtái (közül néhány)


Fehérborszőlő-fajták közül igen ismert a cserszegi, a furmint, a hárslevelű, a kéknyelű vagy a leányka. Ezek egyben őshonos fajták is. Nem őshonos, de szintén nagyon híres a chardonnay, az olaszrizling, a szürkebarát vagy a sárga muskotály.

Vörösborszőlő-fajták közül a kékfrankos és a kadarka őshonos fajta. Nem őshonos, de szintén ismert a merlot, a pinot noir, a kékoportó, a nagyburgundi vagy a cabernet sauvignon.


Magyarországon 22 borvidék található 6 nagy borrégióba sorolva

Az Észak-Dunántúl borrégió borvidékei az Ászár-neszmélyi-, az Etyek-Budai-, a Móri-, a Pannonhalmi- és a Soproni borvidék.
A Balaton borrégió borvidékei a Badacsonyi-, a Balatonboglári-, a Balaton-felvidéki-, a Balatonfüred-Csopaki-, a Balatonmelléki- és a Somlói borvidék.
A Pannon borrégió borvidékei a Pécsi-, a Szekszárdi-, a Tolnai- és a Villány-Siklósi borvidék.
Az Alföld (Duna) borrégió borvidékei a Csongrádi-, a Hajós–Bajai- és a Kunsági borvidék.
Az Észak-Magyarország borrégió borvidékei a Bükki-, az Egri- és a Mátrai borvidék.
A Tokaj borrégió pedig a Tokaj-hegyaljai borvidéket jelenti, mely a világ egyik meghatározó édes fehérbor termő vidéke, ahol évszázadok óta készítik a nemes penész által világra segített híres aszú borokat. Az utóbbi időszakban nemzetközi figyelmet is kiváltó száraz fehérborok is kikerülnek a borvidékről. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály. 
 
Forrás:  http://www.mamanet.hu/vilag/erdekes/1647-hires-magyar-borok-a-tokaji-aszutol-az-egri-bikaverig.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése