A magyar
bor kiváló minőségű szőlőjének köszönhetően mindig messze földön híres
volt. 6 nagy borrégióban 22 borvidék található hazánkban Villánytól
Badacsonyon át Tokajig.
Milyen borok is vannak?
Asztali bor
az osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból
származó, min. 13 tömegszázalék természetes eredetű szőlőből származó,
cukrot tartalmazó ital. Min. 9% a tényleges alkoholtartalma. Az asztali
borok általában a síkvidéki telepítésű borszőlőből készített különösebb
fajta- és tájjelleg nélküli tömegborok. Ilyen pl. a Pincemester, az
Asztali vörös, a Kadét fehér vagy Lőrinc barát bora.
Tájbornak
nevezhető az olyan szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott asztali
bor, mely az adott földrajzi egység terméséből származik. Teljesen a
meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. A
tájborok az asztali kategória legjobbjai, egyedi borok, melyek
garantálják a minőséget a feltüntetett termőhelyről. Fajtái pl. az
Alföldi kékfrankos, a Duna melléki chardonnay, a Balaton-melléki Irsai
Olivér, az Észak-dunántúli zöld veltelini, a Dél-dunántúli zweigelt vagy
a Felső-magyarországi hárslevelű.
A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor
esetén a szőlőtermés min. 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot
tartalmaz. A termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítési módra vagy az
évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és
zamatanyagokat tartalmaz. A származásában és minőségében 100%-ban, fajta
és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell felelnie az elnevezésnek és a
jelölésnek. A körzet, település és dűlő nevei csak borvidék és
borvidéki régió nevével együtt jelölhető a bor címkéjén.
Védett eredetű bor olyan
meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, mely termelői
kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. A védett eredetű bor
földrajzi eredete egyedileg a borvidékre vagy azon belül kisebb területi
egységre határolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a
szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg
szabályozott. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát
növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni nem szabad.
Értékesíteni csak a szüretet követő év augusztus 20-ától lehet. Védett
eredetű bornak számítanak a tokaji borkülönlegességek, az egri
borvidéken a Debrői hárslevelű és az Egri bikavér, a Kunsági borvidéken
az Izsáki Arany Sárfehér, a Nagy-Somlói borvidéken a Somlói furmint, a
Hárslevelű, a Juhfark és az Olaszrizling.
A tokaji bor Vinum Tokajense Passum néven az 1800-as évek végén már a magyar gyógyszerkönyvekben is szerepelt.
Tokaji borkülönlegességek
A tokaji
borkülönlegességek védett eredetű borok. A Tokaji borvidéken termelt,
földrajzi eredet megjelöléssel rendelkező borok. Meghatározott
termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek, melyek készítési módjuk
miatt önálló névhasználatra jogosultak.
Gyümölcsborok világa
A magyar
bortörvény szerint a bor a szőlő gyümölcséből, erjesztés útján készült
ital. A más gyümölcsökből, de szintén erjesztéssel és cukor
hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezik. A gyümölcsbor
egyféle gyümölcsből készülő borital, amelyeknek nevében a gyümölcsöt is
megnevezik. pl. almabor, málnabor, meggybor, ribizlibor stb. A
gyümölcsbor annyiban különbözik a gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a
hozzáadott cukorból alkohol lesz. A gyümölcs íze és zamata csak kis
mértékben csökken. Ugyanakkor a vitamintartalma egyes esetekben a
szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet.
A 19.
század második felére tehető a gyümölcsbor készítésének fellendülése. A
termék megnevezésének a felhasznált gyümölcs nevét, a „bor” szót és a
cukortartalomnak megfelelően a „száraz”, „félszáraz”, „félédes” vagy
„édes” szavak egyikét kell tartalmaznia. Ha az alap gyümölcsléhez
10%-nál több másik gyümölcslevet adnak (pl. a kívánt szín elérése
miatt), a gyümölcs neve helyett a „vegyes” szót kell feltüntetni.
Magyarország legfontosabb borszőlőfajtái (közül néhány)
Fehérborszőlő-fajták
közül igen ismert a cserszegi, a furmint, a hárslevelű, a kéknyelű vagy
a leányka. Ezek egyben őshonos fajták is. Nem őshonos, de szintén
nagyon híres a chardonnay, az olaszrizling, a szürkebarát vagy a sárga
muskotály.
Vörösborszőlő-fajták
közül a kékfrankos és a kadarka őshonos fajta. Nem őshonos, de szintén
ismert a merlot, a pinot noir, a kékoportó, a nagyburgundi vagy a
cabernet sauvignon.
Magyarországon 22 borvidék található 6 nagy borrégióba sorolva
- Az Észak-Dunántúl borrégió borvidékei az Ászár-neszmélyi-, az Etyek-Budai-, a Móri-, a Pannonhalmi- és a Soproni borvidék.
- A Balaton borrégió borvidékei a Badacsonyi-, a Balatonboglári-, a Balaton-felvidéki-, a Balatonfüred-Csopaki-, a Balatonmelléki- és a Somlói borvidék.
- A Pannon borrégió borvidékei a Pécsi-, a Szekszárdi-, a Tolnai- és a Villány-Siklósi borvidék.
- Az Alföld (Duna) borrégió borvidékei a Csongrádi-, a Hajós–Bajai- és a Kunsági borvidék.
- Az Észak-Magyarország borrégió borvidékei a Bükki-, az Egri- és a Mátrai borvidék.
- A Tokaj borrégió pedig a Tokaj-hegyaljai borvidéket jelenti, mely a világ egyik meghatározó édes fehérbor termő vidéke, ahol évszázadok óta készítik a nemes penész által világra segített híres aszú borokat. Az utóbbi időszakban nemzetközi figyelmet is kiváltó száraz fehérborok is kikerülnek a borvidékről. Jellemző szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály.
- Forrás: http://www.mamanet.hu/vilag/erdekes/1647-hires-magyar-borok-a-tokaji-aszutol-az-egri-bikaverig.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése