2013. május 13., hétfő

Miért nem jók a zoknicsipesz hamisítványok?



A több embert érintő, egyedi megoldások képesek arra, hogy szabadalmi oltalommal bíró, sikeres termékekké váljanak. Ezeket a termékeket igen erős belső motivációjú, elkötelezett emberek hozzák létre, akiknek a legfőbb, elsődleges szempontja az adott probléma minél magasabb színvonalú, minél tökéletesebb megoldása. A megoldás piaci megjelenése előtt számtalan teszt, finomítás szolgálja a legjobb formák, a legkiválóbb alapanyagok, a célnak leginkább megfelelő technológiák kidolgozását. 
Ezek a tesztek sokba kerülnek ugyan, de a fejlesztés fázisában elmondhatatlanul sok hasznos gyártási és felhasználói tapasztalat, tudás kerül a feltaláló és csapata birtokába. Olyan tudás, amivel a hamisító nem rendelkezik. A hamisítónak nem is célja ezen ismeretek birtoklása, hisz üzleti sikere a megtévesztésen alapul: a legkézenfekvőbb színek, formák egy az egyben történő lemásolása, hogy a felhasználó azt higgye, eredeti terméket tart a kezében. (Éppen úgy, mint egy hamisított Nike, Adidas, vagy Reebook esetében.)

A mi esetünkben például a megvizsgált hamisítványok alapanyaga egy speciális POM keverék helyett olcsó ABS volt, színvédőt nem tartalmazott, lúgos áztatásnál az anyag „kivérzett”, a nap hatására a csipesz rideggé, törékennyé vált, szárító gépben pedig egyszerűen „kilágyult”, eldeformálódott.

Ha olyan gazdag vagy, hogy bóvlit vásárolsz, én segítek neked, mondja a hamisító. Ezen hamisítványok használati értéke az olcsó, silány termékekre jellemző: vedd meg, aztán néhány használat után eldobhatod.
 

2013. május 7., kedd

Ha és volna

Ez a cikk nem jött volna létre, ha az írója használta volna a zoknicsipeszt:

Ez nevetséges.

Tényleg az. Megveszed, felveszed, leveszed, beteszed, kiveszed - és a fele nincs meg. Ez tény, az emberi lét egyik legkínzóbb, mindezidáig megválaszolatlan talánya: hova lesznek a fél pár zoknik? Feltételezhetünk egy párhuzamos univerzumot, ahol egy lábú teremtmények élnek, s éjszakánként elszippantják azt, ami a miénk, örökös kétségek között hagyva minket. Persze lehetséges az is, hogy a mosógépek falják fel és emésztik meg melléktermék nélkül ezeket a textildarabokat, de valaminek lennie kell a háttérben, mert az nem lehet, hogy mindenki megbolondult, s az sem lehet, hogy az anyag semmivé lesz. Magyarázat természetesen van és megoldás is, csak mindenkinek más.
Hirdetés

Egyik kedves barátom a zokni kérdést úgy oldja meg, hogy minden szezon elején vesz tíz párat - természetesen ugyanolyanokat, így ha éppen valamelyiknek elkallódna a párja, fel sem tűnik, hisz mind egyformák, mint sok tojás. Gondolhatnánk, hogy idővel kezelhetetlen mennyiségű zokni halmozódik fel ily módon a lakásban, de ez nem igaz, hisz tudjuk jól, a fele társaság kapásból felszívódik, egy rész pedig pár hónap után mehet is a kukába, hisz olyan strapabíró anyagból készülnek kis barátaink, hogy menten kilyukadnak. A körforgásban lévő zoknimennyiség tehát inkább elégségesnek mintsem bőségesnek mondható. A rendszer működőképes, csak nem adja meg azt az örömet, ami egy-egy újraegyesítést kísér.

A saját magamnak kifejlesztett rendszer kevéssé praktikus, ám annál tanulságosabb, s mint felfedeztem, már ebből is üzletet csinált valaki. Saját fehérneműbirodalmamban kezdetben egy textilzsákot vetettem be a kallódó árvák befogására, ám ma már egy külön kis rekeszt kaptak a fél pár zoknik. Azt hihetnénk, hogy ha valamelyik lábravaló egyedül bukkan fel a szárítón, s az elkövetkezendő pár mosás végeztével még mindig semmi, akkor veszett fejsze nyele, a zokninak annyi. Pedig a lehető legtávolabb áll ez az igazságtól, ugyanis a zoknik bármikor s bárhol felbukkanhatnak, akár hónapok, sőt, évek múltán is. Mikor eleget mókáztak már velünk, hirtelen előbújnak rejtekhelyeikről: egy bútor mögül, egy táska aljáról, a szekrény tetejéről, az ágyneműs szekrényből, egy pulóver zsebéből - bárhonnan, ahová véletlenül kerültek egykor.

Mivel egészen apró lények ezek, igen könnyen elkeverjük őket, és legtöbbször mi magunk vagyunk azok, akik ezekre a bizarr helyváltoztatásokra kényszerítjük a zoknikat. Fölmarkoljuk valamivel tudtunkon kívül, egy utazás után nem vesszük észre, hogy a hátizsák sarkába préselődött egy fél pár, netán a tél csizmát csomagoljuk el úgy, hogy belepottyant egy zokni. Magyarázat tehát mindenre van, így már csak annyi a teendők, hogy befogjuk őket, és néha az összegyűlt kupacot kiborítva rácsodálkozzunk: Jé, hát ennek is előkerült a párja!?

2013. április 26., péntek

Partnerprogram


Kedves Olvasók, Követők!

Partnerprogram keretében szíves figyelmükbe ajánlom az alábbi oldalt. Kismamák előnyben! :)

Link


2013. április 3., szerda

Buldog neveli az albínó nagymacskákat



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Hugó még bátran sétálgat védencei közelében
 
 
Sajátjaként neveli a néhány hetes tigris- és oroszlánkölyköt a felnőtt angol buldog, Hugo.

A három különböző faj (a tigris és az oroszlán ráadásul albínó) egyelőre remekül kijön egymással. Persze az idill valószínűleg nem tart örökké, mert az apróságok akár néhány hónap múlva már zsákmányként tekinthetnek Hugóra, és bármikor felfalhatják.



Hogy a meghitt viszony miként folytatódik, egyelőre még gazdájuk, Or Lazmi (26) sem tudja. A fiatal nő már tucatnyi oroszlán- és tigriskölyköt nevelt fel úgy, hogy cumisüvegből táplálta őket, most azonban kivette a kezéből az irányítást a buldog.

- Egyelőre imádják Hugót, aki vissza is él szeretetükkel, gyakran kíméletlenül vicsorogva fegyelmezi őket, ha elszalad velük a ló – mesélt a kis ragadozók életéről a Daily Newsnak a dél-afrikai Seaview Predator Park gondozója. – A fehér oroszlán és a bengáli tigris később 180 kg-ot is nyomhat, így nemsokára akár keresztbe is le tudnák nyelni. Nem túl reményt keltő a kutyára nézve, de néhány hónap múlva mindkét kölyök akkora lólábat kap ebédre, mint Hugo maga.

Forrás: http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/buldog-neveli-az-albino-nagymacskakat-2182313

2013. március 29., péntek

Apró meglepetések Húsvétra



 
A tojás nemcsak festve, de sütve, főzve is lehet kedves meglepetés, szívhez szóló ajándék.
 
 
Tükörtojás formában kisütve


Fémből, szilikonból kifejezetten erre a célra is kaphatók már tükörtojás sütő formák. Ám, ha éppen nincs is ilyen otthon a konyhafiókban, nagyobb süteményszaggató formákkal is próbálkozhatunk. A biztonság kedvéért ezeknek használat előtt olajjal vagy zsírral kenjük meg a belső peremét, hogy ne sülhessen rá a tükörtojás széle.



Kenyérben vagy zöldségben is elkészíthetjük

Akkor is van megoldás, ha csak műanyag süteményszaggatónk van kéznél, vagy esetleg még az sem. A szívformát vágjuk ki egy kenyérszelet közepéből, majd ezt tegyük a serpenyőbe, s üssük bele a tojást. Színes virágformákat ennél is egyszerűbben készíthetünk, méghozzá karikára szeletelt paprikába töltve.

Szív küldi szívnek


A tojást főzés után, de még melegen formázhatjuk. Csupán egy csík vastagabb karton (pl. tejesdoboz), két befőttesgumi és egy kerek pálcika kell   hozzá (1. kép). A tojást először pucoljuk meg a héjátó, majd a 2. képen látható módon szorítsuk a kartonba legalább 10-15 perc.

Szalvétából tapsifüles lépésről-lépése

A bájos asztaldíszhez két különféle színű szalvétára, néhány darabka szalagra és színes tojásra van szükségünk.
A szalvétákat a képeken látható módon hajtogatjuk, majd mindegyik közepére egy tojást illesztünk, végül a szalagokkal  a "fülek tövét" megkötjük, s ezzel a tojást is rögzítjük.

Blikk-összeállítás

2013. március 20., szerda

A nők 4%-a tartja magát szépnek: köztük vagy?


A szépségipari márka, hogy jobban megértse a nők szépséghez való viszonyát, 2010-ben 20 országban végzett kutatásában arra kereste a választ, hogy hogyan kapcsolódik össze a szépség, a szépségápolás és a boldogság.

Világszerte a nők több mint fele (54%) egyetért abban, hogy a nők önmaguk legnagyobb kritikusai, így ez a 672 millió nő emiatt nem is tudja kiaknázni a bennük rejlő szépségpotenciált. Miközben a nők többsége a világon külső tényezők hatására dolgozik azon, hogy szép legyen (59%), majdnem harmaduk (32%) bevallja, hogy saját elvárásaik gyakorolják rájuk a legnagyobb nyomást. Ez a saját magukra rákényszerített bizonytalanság nagyobb, mint akár a társadalom (12%), akár a barátok és család (6%) vagy a média (6%) nyomása.

A kutatás egy szépségparadoxonra is fényt derített: miközben a nők 80%-a egyetért abban, hogy minden nőben van valami szép, saját magát csupán 4%-uk tartja szépnek. Bár ez utóbbi szám 2%-ról megduplázódott az eredeti 2004-es kutatás óta, a legtöbben még mindig nem találnak magukban semmit, amit szépnek mondanának. Ráadásul 72%-uk úgy gondolja, hogy azok a nők a legszebbek, akik kihozzák magukból a legtöbbet, mégis majdnem felük úgy érzi, hogy ezt ők nem teszik meg még akkor sem, ha tisztában vannak vele, hogy jobban is kinézhetnének. 

Az, hogy a nők mit gondolnak a saját kinézetükről, nagyban befolyásolhatja az önképüket és a boldogságukat. A Dove minden nőt arra szeretne ösztönözni, hogy pozitív kapcsolatot alakítson ki saját szépségével, ezáltal javuljon az önképük és felfedezzék a bennük rejlő szépséget. Egy ilyen világban a szépség az önbizalom, és nem a bizonytalanság forrása lehet.

Forrás: http://www.bien.hu/a-nok-4-szazaleka-tartja-magat-szepnek/szepseg/arc-test/115463