Tradicionális karácsonyi menü itthon és külhonban

Magyarország

Idehaza régóta esszük a ponty vagy vegyes halászlét bajai vagy szegedi módra, majd mákos- és diós beigli kerül az asztalra. Töltött káposztát karácsony első vagy másnapján esznek a magyar családok. Hazánkban is egyre elterjedtebb amerikai szokás után a pulyka fogyasztása, ill. a rántott hal, vagy lazac tányérra kerülése. A hal mindenképp elengedhetetlen része a menüsornak. Desszertnek a mákos guba és a mézeskalács mellett nálunk is ott van minden csokis finomság, mint a csokoládétorta, a zserbó vagy a dobostorta.

Anglia és Észak-Amerika

Az angol karácsonynak elmaradhatatlan fogása a sült pulyka, majd utána a karácsonyi puding vagy gyümölcszselé. Kevésbé ismeret, hogy a pulyka csak a 17. század során vonult be az angol étlapra, régebben a gesztenyével töltött sült liba volt a megszokott karácsonyi étel. A karácsonyi pudingról a hagyomány azt tartja, hogy „ahányszor valaki a karácsonyi pudingból eszik, annyi boldog napja lesz a következő évben.” Így mindenki kétszer is igyekszik kivenni a részét. A pudingnak sok változata van, vidékenként, de családonként is őriznek hagyományos recepteket. Az évszázados szokásoknak megfelelően a pudingot marhafaggyúból kell elkészíteni. A jó minőségű faggyút, miután megvásárolták, még érlelik. A zsírt felosztják kisebb darabokra, ezekből golyókat formálnak, s állni hagyják őket. A golyókon keletkező vékony réteget késsel lekapargatják, így a faggyú teljesen megtisztul. Ezután látnak neki a pudingkészítésnek. Bonyodalmas, de finom, laktató és hosszú ideig eláll. Tálaláskor a pudingot meghintik cukorral, leöntik rummal és a rumot lángra lobbantják. Rum helyett konyakot vagy whiskyt is használnak. Jellemző étek karácsonykor a lazac és a rákkoktél is. A pulyka körete hagyományosan sült krumpliból, zöldborsóból, répából és kelbimbóból áll, a hús mellé barna- vagy vörösáfonya-szószt tálalnak, valamint fasírtot is szinte minden otthonban készítenek. A menüsort sajttál zárja.

Az angolszász kultúrkört nem meghazudtolva, Észak-Amerikában hasonló a menüsor, mint Angliában, s itt is a pulyka a fő menü, ám jelentős szerepet kap a borjúsült, a füstölt lazac és a rákkoktél is. Desszertként a mézeskalács mellett a karácsonyi almás pite hódít, és mindezt punccsal vagy tojáslikőrrel illő leöblíteni.

Franciaország

A franciák is csatlakoztak a karácsonyi pulykafogyasztók táborához, de az ország sok részében még élnek a régi szokások. Armagnac-ban vörösboros marhasült a karácsonyi főétel. Elzászban sokan kitartanak a hagyományos „choucroute” mellett. A karácsonyi változat úgy készül, hogy a savanyú káposztát libamájjal „gazdagítják”. Marseille-ben a sült liba a hagyományos karácsonyi étel. A Bretagne-ban karácsonyozók töltött libanyakat esznek. Valójában csak a liba nyakának bőrét használják, amit megtöltenek, megsütnek és burgonyapürével tálalnak. Provence-ban csukát fogyasztanak egy különleges mártással, a görög eredetű „raitó”-val. Ez vörösbor, paradicsom, vöröshagyma, dióbél együttese, fokhagymával, babérlevéllel, petrezselyemmel, rozmaringgal és szegfűszeggel ízesítve. Kapribogyót és fekete olívabogyót is tesznek bele. Ugyancsak régi provence-i étel karácsony idején az articsóka és az éti csiga. A Pompe a huile a provence-i karácsony egyik specialitása: kelesztett, olívaolajos, narancsvirággal ízesített sütemény, ill. a cukros-sültalmás fehér kolbász.
Az étkezés végén a hagyományos édesség a „tizenhárom karácsonyi desszert” volt, az utolsó vacsora 13 résztvevőjére emlékeztetve. Mazsola, birsalmasajt, marcipán, nugát, kandírozott citrom, dió- és mogyoróbél, körte, aszalt szilva, füge, mandula és datolya adta össze a piskótatésztából készült karácsonyi finomság ízét. Manapság a csokoládékrémes „karácsonyi fatörzs” a szokásos desszert.

Németország

Németországban december 24-én a hal legfeljebb előétel. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel, többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta. Ezután húsleves következik, majd liba- vagy kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert mogyorós vagy csokoládés torta. A német karácsonyi szokások szintén megváltoztak az idők folyamán. Hajdan a ponty volt a „kötelező” főfogás. Napjainkban is sokan készítenek karácsonyra pontyot, de a pulyka és a liba lekörözte népszerűségét. Nem ritkaság napjainkban, hogy vadhúst, marha- vagy borjúsültet készítenek a német háziasszonyok. Almát, diót és mandulát karácsonykor mindenki eszik, hisz az alma a „tudás fáját” idézi, a dió és a mandula pedig a kemény héjával az élet nehézségeit szimbolizálja, melyeket ki-ki, remélhetően, sikeresen fog megoldani. A németek karácsonyi édességei között az a hely, amelyet nálunk a mákos és a diós bejgli foglal el, a Stollen. Finom kelt tésztájába kandírozott narancs- és citromhéjat, ill. vaníliát sütnek, s a tészta a hozzáadott rumtól foszlós és illatos lesz. A legjobb Stollen állítólag Drezdában készül.

Skandinávia

Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető. Ennek eredete oda nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leginkább hideg svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap.

Norvégiában sült sertéshússzeleteket tesznek az asztalra, köményes párolt savanyú káposztával körítve.

A finn karácsonyi koszt a rozslisztből készült kenyértésztába sütött sonka. Finnországban sem maradhat el karácsonykor a világ egyik legélvezetesebb étkezési formája, a smörgasbord. a „terülj, terülj asztalkám!” körül az emberek mindenből csak egy falatot esznek, hogy minél többfélét megízlelhessenek a halak, rákok, hideg és meleg húsok, desszertek és gyümölcsök gazdag választékából.

Svédországban évszázadokon át egy csukaféle, az északi menyhal volt a hagyományos karácsonyi eledel vajas fehér szósszal és krumplival, erősen borsozva. Mostanában a legkedveltebb karácsonyi fogás a sült liba, almával és szilvával töltve és párolt vörös káposztával körítve. Szívesen fogyasztanak hozzá krumplit és áfonyaszószt is. Svédország déli részén nagy lúd- és angolnavacsorákat tartanak, s az ottani smörgasbord állhat heringből „üvegfúvó” módra burgonyával, heringsalátából, húsgolyókból, májpástétomból, kemencében sült karácsonyi sonkából, vöröskáposzta-salátából, többféle sajtból, kávéból, mandulatortából, „papparkakorból”, vagyis gyömbéres süteményből. Szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd a Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.

Olaszország

Itáliában karácsony idején a halak közül az angolna a kedvenc, akár roston sütve, akár boros mártással. A főétel a töltött kappan volt, ezt saját levével locsolgatva sütik meg, s krumplifánkokkal és zöldségekkel körítve tálalják. Desszertnek már karácsonykor megjelenik a pan papato. Ez az első pillanatra kisebbfajta zsemlének látszik, valójában dióbélből, mogyoróból, mandulából, mézből és egyebekből készült csokoládés sütemény. Az édesszájú olaszok között sokan a torronét kedvelik, ezt a mogyoró, méz, csokoládé és karamellizált cukor kombinációjából készülő, ostyába burkolt finomságot. A legérdekesebb süteményt Nápolyban eszik, ez a mandulából készült Roccoco kekszvörösborban.
Olaszországban az ünnepi étkek tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nem ritka a 15-20 fogásos családi vacsora. Az egyik legnépszerűbb ünnepi étel a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve. Főételként a sült házinyulat pármai sonkával tálalják.

Lengyelország

Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep fénypontja a halleves. A lengyeleknek a mákos tészta az egyik legfinomabb karácsonyi fogás, mazsolával és dióval tálalják. Sok savanyúságot, céklát, káposztát és uborkát fogyasztanak. Hal előfordulhat az ünnepi asztalon, viszont semmiképpen nem esznek szentesete húst.

Oroszország

Oroszországban a pravoszláv hit szerint január 7-én ünneplik a karácsonyt. A nem vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én tartják, ilyenkor a fenyőfa mellett durran a pezsgő dugója is.

A blincski, a palacsinta a hétköznapokon sem ritka, ám karácsonykor gazdagabb a töltelék és drágábbak a hozzávalók. Az ünnepek alatt lazaccal és kaviárral töltik meg a palacsintát, a tehetősebbek magában eszik a beluga kaviárt. Kiemelhető még a karácsonykor is felszolgált savanykás füstölt húsos, tejföllel tálalt és kaporral meghintett krumplileves, a szoljankaleves és a vodkás toroskáposzta.

 

Forrás: http://www.mamanet.hu/vilag/erdekes/1780-tradicionalis-karacsonyi-menue-itthon-es-kuelhonban.html