Magyarország
Idehaza régóta esszük a ponty vagy vegyes halászlét bajai vagy szegedi módra, majd mákos- és diós beigli kerül az asztalra. Töltött káposztát karácsony első vagy másnapján esznek a magyar családok. Hazánkban is egyre elterjedtebb amerikai szokás után a pulyka fogyasztása, ill. a rántott hal, vagy lazac tányérra kerülése. A hal mindenképp elengedhetetlen része a menüsornak. Desszertnek a mákos guba és a mézeskalács mellett nálunk is ott van minden csokis finomság, mint a csokoládétorta, a zserbó vagy a dobostorta.
Anglia és Észak-Amerika
Az angol karácsonynak elmaradhatatlan fogása a sült pulyka, majd utána a karácsonyi puding vagy gyümölcszselé.
Kevésbé ismeret, hogy a pulyka csak a 17. század során vonult be az
angol étlapra, régebben a gesztenyével töltött sült liba volt a
megszokott karácsonyi étel. A karácsonyi pudingról a hagyomány azt
tartja, hogy „ahányszor valaki a karácsonyi pudingból eszik, annyi
boldog napja lesz a következő évben.” Így mindenki kétszer is igyekszik
kivenni a részét. A pudingnak sok változata van, vidékenként, de
családonként is őriznek hagyományos recepteket. Az évszázados
szokásoknak megfelelően a pudingot marhafaggyúból kell elkészíteni. A jó
minőségű faggyút, miután megvásárolták, még érlelik. A zsírt felosztják
kisebb darabokra, ezekből golyókat formálnak, s állni hagyják őket. A
golyókon keletkező vékony réteget késsel lekapargatják, így a faggyú
teljesen megtisztul. Ezután látnak neki a pudingkészítésnek.
Bonyodalmas, de finom, laktató és hosszú ideig eláll. Tálaláskor a
pudingot meghintik cukorral, leöntik rummal és a rumot lángra
lobbantják. Rum helyett konyakot vagy whiskyt is használnak. Jellemző
étek karácsonykor a lazac és a rákkoktél is. A pulyka körete hagyományosan sült krumpliból, zöldborsóból, répából és kelbimbóból áll, a hús mellé barna- vagy vörösáfonya-szószt tálalnak, valamint fasírtot is szinte minden otthonban készítenek. A menüsort sajttál zárja.
Az angolszász kultúrkört nem meghazudtolva, Észak-Amerikában hasonló a menüsor, mint Angliában, s itt is a pulyka a fő menü, ám jelentős szerepet kap a borjúsült, a füstölt lazac és a rákkoktél is. Desszertként a mézeskalács mellett a karácsonyi almás pite hódít, és mindezt punccsal vagy tojáslikőrrel illő leöblíteni.
Franciaország
A franciák is csatlakoztak a karácsonyi pulykafogyasztók táborához, de az ország sok részében még élnek a régi szokások. Armagnac-ban vörösboros marhasült a karácsonyi főétel. Elzászban sokan kitartanak a hagyományos „choucroute” mellett. A karácsonyi változat úgy készül, hogy a savanyú káposztát libamájjal „gazdagítják”. Marseille-ben a sült liba a hagyományos karácsonyi étel. A Bretagne-ban karácsonyozók töltött libanyakat esznek. Valójában csak a liba nyakának bőrét használják, amit megtöltenek, megsütnek és burgonyapürével tálalnak. Provence-ban csukát fogyasztanak egy különleges mártással, a görög eredetű „raitó”-val.
Ez vörösbor, paradicsom, vöröshagyma, dióbél együttese, fokhagymával,
babérlevéllel, petrezselyemmel, rozmaringgal és szegfűszeggel ízesítve.
Kapribogyót és fekete olívabogyót is tesznek bele. Ugyancsak régi
provence-i étel karácsony idején az articsóka és az éti csiga. A Pompe a huile a provence-i karácsony egyik specialitása: kelesztett, olívaolajos, narancsvirággal ízesített sütemény, ill. a cukros-sültalmás fehér kolbász.
Az étkezés végén a hagyományos édesség a „tizenhárom karácsonyi desszert”
volt, az utolsó vacsora 13 résztvevőjére emlékeztetve. Mazsola,
birsalmasajt, marcipán, nugát, kandírozott citrom, dió- és mogyoróbél,
körte, aszalt szilva, füge, mandula és datolya adta össze a
piskótatésztából készült karácsonyi finomság ízét. Manapság a
csokoládékrémes „karácsonyi fatörzs” a szokásos desszert.
Németország
Németországban december 24-én a hal legfeljebb előétel. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel, többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta. Ezután húsleves következik, majd liba- vagy kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert mogyorós vagy csokoládés torta. A német karácsonyi szokások szintén megváltoztak az idők folyamán. Hajdan a ponty
volt a „kötelező” főfogás. Napjainkban is sokan készítenek karácsonyra
pontyot, de a pulyka és a liba lekörözte népszerűségét. Nem ritkaság
napjainkban, hogy vadhúst, marha- vagy borjúsültet készítenek a német
háziasszonyok. Almát, diót és mandulát karácsonykor mindenki eszik, hisz
az alma a „tudás fáját” idézi, a dió és a mandula pedig a kemény
héjával az élet nehézségeit szimbolizálja, melyeket ki-ki, remélhetően,
sikeresen fog megoldani. A németek karácsonyi édességei között az a
hely, amelyet nálunk a mákos és a diós bejgli foglal el, a Stollen.
Finom kelt tésztájába kandírozott narancs- és citromhéjat, ill.
vaníliát sütnek, s a tészta a hozzáadott rumtól foszlós és illatos lesz.
A legjobb Stollen állítólag Drezdában készül.
Skandinávia
Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető. Ennek
eredete oda nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden
napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy
kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy
az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű ételek és italok
kerülhetnek az asztalra, leginkább hideg svédasztal formájában. Utána
elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap.
Norvégiában sült sertéshússzeleteket tesznek az asztalra, köményes párolt savanyú káposztával körítve.
A finn karácsonyi koszt a rozslisztből készült kenyértésztába sütött sonka.
Finnországban sem maradhat el karácsonykor a világ egyik
legélvezetesebb étkezési formája, a smörgasbord. a „terülj, terülj
asztalkám!” körül az emberek mindenből csak egy falatot esznek, hogy
minél többfélét megízlelhessenek a halak, rákok, hideg és meleg húsok, desszertek és gyümölcsök gazdag választékából.
Svédországban évszázadokon át egy csukaféle, az északi menyhal volt a hagyományos karácsonyi eledel vajas fehér szósszal és krumplival, erősen borsozva. Mostanában a legkedveltebb karácsonyi fogás a sült liba, almával és szilvával töltve és párolt vörös káposztával körítve. Szívesen fogyasztanak hozzá krumplit és áfonyaszószt is. Svédország déli részén nagy lúd- és angolnavacsorákat tartanak,
s az ottani smörgasbord állhat heringből „üvegfúvó” módra burgonyával,
heringsalátából, húsgolyókból, májpástétomból, kemencében sült
karácsonyi sonkából, vöröskáposzta-salátából, többféle sajtból, kávéból,
mandulatortából, „papparkakorból”, vagyis gyömbéres süteményből.
Szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd a Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.
Olaszország
Itáliában karácsony idején a halak közül az angolna a kedvenc, akár roston sütve, akár boros mártással. A főétel a töltött kappan volt, ezt saját levével locsolgatva sütik meg, s krumplifánkokkal és zöldségekkel körítve tálalják. Desszertnek már karácsonykor megjelenik a pan papato.
Ez az első pillanatra kisebbfajta zsemlének látszik, valójában
dióbélből, mogyoróból, mandulából, mézből és egyebekből készült
csokoládés sütemény. Az édesszájú olaszok között sokan a torronét
kedvelik, ezt a mogyoró, méz, csokoládé és karamellizált cukor
kombinációjából készülő, ostyába burkolt finomságot. A legérdekesebb
süteményt Nápolyban eszik, ez a mandulából készült Roccoco kekszvörösborban.
Olaszországban az ünnepi étkek tartományonként változnak. Északon a
vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát
vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nem ritka a 15-20 fogásos
családi vacsora. Az egyik legnépszerűbb ünnepi étel a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve. Főételként a sült házinyulat pármai sonkával tálalják.
Lengyelország
Az
ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12
fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor
különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep fénypontja a halleves. A lengyeleknek a mákos tészta
az egyik legfinomabb karácsonyi fogás, mazsolával és dióval tálalják.
Sok savanyúságot, céklát, káposztát és uborkát fogyasztanak. Hal
előfordulhat az ünnepi asztalon, viszont semmiképpen nem esznek
szentesete húst.
Oroszország
Oroszországban
a pravoszláv hit szerint január 7-én ünneplik a karácsonyt. A nem
vallásos oroszok a karácsonyt a szilveszterrel együtt, december 31-én
tartják, ilyenkor a fenyőfa mellett durran a pezsgő dugója is.
A blincski, a palacsinta a hétköznapokon sem ritka, ám karácsonykor gazdagabb a töltelék és drágábbak a hozzávalók. Az ünnepek alatt lazaccal és kaviárral töltik meg a palacsintát, a tehetősebbek magában eszik a beluga kaviárt. Kiemelhető még a karácsonykor is felszolgált savanykás füstölt húsos, tejföllel tálalt és kaporral meghintett krumplileves, a szoljankaleves és a vodkás toroskáposzta.
Forrás: http://www.mamanet.hu/vilag/erdekes/1780-tradicionalis-karacsonyi-menue-itthon-es-kuelhonban.html
